2012. november 1., csütörtök

Várakozás

Eljött hát a nap...no nem az ünnepre gondolok,bár e nap számomra más tekintetben is az lett.
Fórumtársammal,elnökünkkel-és valamennyiünk jó szívű segítőjével mára beszéltünk meg találkozót itt,a lakásunkon.T.Pasaréti Gyula úr,mindannyiunk Pasája ma várható.....
Vajon kell-e említenem hogy mennyire izgulok..hogy mennyire vártam-ugyanakkor féltem is e naptól?Ugye nem....ti magatok is így lennétek,ha egyszer csak az ismételt személyes találkozásra kerülne a sor?:)Vágom...bár már találkoztunk,de eleddig mindig csak nála...én elfogultan álltam a haloda előtt,néha be-bekukkantva a benti csodavilágba-ma pedig ő ismerkedhet meg a családommal,hobbimmal.Jól tudom hogy állandó derűje ma sem fog alábhagyni..és ma sem az a nap lesz amikor bármi csalódás érhetne-mégis szorongok.Szorongok,mert életemben először láthatom őt,és kedves párját vendégül.
Az egész család mint a méhkas..minden pilanatban megláthatjuk kis autóját,amint felfelé araszolva az utcánkban keresi a házszámot....én a legéberebb kutyát meghazudtolva innen a gép elől is a kinti zajokat fürkészem,a legkisebb autózörejre is rögvest "befeszülök".Talán érthető ha poénnak fogom fel most azt,hogy a szomszédunkban autószerelők dolgoznak..a fenébe,minden percben autók indulnak,motorok neszeznek!
Vajon tudják-e az úton vele szemben elhaladók hogy ő kicsoda?Hogy amerre jár,ott díszhalakat tartó hobbisták várják az ország minden pontján?Nemigen hiszem....de mi akik várjuk őt,átérezzük a várakozás varázslatos óráit-perceit.....
Na most!De nem-mégsem ő jön még.....esetleg már ez ő?Affenébe csak a szomszéd megy gyertyát égetni.....Az ebadta srácaink percenként tuningolnak azzal,hogy jött..Pasa jött!:)A kislány mindkét fiún túltesz..Ő már kétszer mondta el hogy pontosan milyen autó állt be udvarunkra-és tudja hogy milyet várok!
Na.....most kinézek!Érzem..érzem.....de rosszul.Nem bírom ki a várakozás feszültségét-és ha baj van,esetleg eltévedtek it a borsodi dombok között?Felhívom hát....még 35km.Ok...minden ok,rendben vannak,nincs gáz....
Így hát tudom:még max.fél óra,és végre..valahára megláthatják hogy és hol élünk,mit csinálok azokkal a gyönyörű halakkal melyeknek nagy része tőle-vagy éppen tőletek származnak.Segít...szállítja halaimat,eleségeimet....visszfuvarban viszi nektek az emelőket,a halakat-garnélákat.
E rövid valós idejű blogban csak azt szerettem volna leírni amit gondolok most..amit ti is érezhettek majd,ha felétek közeledik mesterünk.Várok hát....és már nem is soká!:)
Adja isten hogy hazafelé is ilyen szerencsés útjuk legyen-de addig még rengeteg élmény vár rám..én már csak tudom!:)
Izguljatok velem..amint időm engedi pár képpel nektek is megmutatom a történéseket-feltéve ha eszembe jut a nagy drukkolás közben fotózni!:)
T.:Gábor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése